Evllija Cselebi, a 17. századi oszmán-török utazó 1660-1666 közötti időszakban hazánkban járt, a nagyobb városok mellett ellátogatott a Balatonhoz is. A következőket írta tavunkról és környékéről:
„…Vigyázzatok! a Balaton tó mellett ne menjetek, a világ ott a hitetleneké – mondák ezek. A várnak agái nem is egyeztek bele, hogy a Balaton melléki utakon menjünk tovább, azért elhatároztuk, hogy Szigetvár felé térünk el s erre fel is készülődtünk.
Azonban itt szóljunk a Balaton1 tóról, mely egész Frengisztánban2 és Magyarországban híres.
Balaton tó. Kanizsa és Koppán váraktól nem éppen messze,, egy merhale hosszúságú helyen egy nagy tó van, mely keletről nyugotra hosszában terül el s kerülete 47 mérföld. Négyoldalán erős várak vannak, inşallah, azokat a várakat majd mind leírom a szerint, a mint láttam. Oly tiszta vize van, hogy az ember ha egy egész bárányt megeszik is és reá ebből az éltető vízből iszik, egy kis idő múlva már újra éhes; tehát az emésztést elősegítő tiszta, üde víz ez. A parton lakók a ruhamosásnál szappant soha sem használnak s mégis tiszta fehér lesz a ruha, ha ebben mossák. Partján különféle értékes kövek vannak, melyek a német almához3 hasonlók. Ezt a kellemes izű vizet ivó emberek és állatok kövérek és testesek lesznek.
A Teremtő csudája, hogy július napjaiban ez a víz olyan, mint a jég, a zordon télen pedig nem fagy be s melegen marad, holott ehhez közel a kanizsai tó befagy. Ebben ezernél többféle fajta hal van, melyek izletesebbek, mint a más országbeliek. Van rajta 40-50 hajó, melyek egyik várból a másikba viszik a kereskedőket és látogatókat. Azt mondták nekem, hogy a mélysége ötven rőf4, de én nem mértem meg, a hazugság pedig tilos.
E tónak lefolyása is van, a mely a budai útba eső Szegszárd vára közelében Jeni-Palánka5 hídja alatt menvén el, a Duna folyóval egyesül, azért e tóban dunai halak is vannak…”
- Törökül Balatin ↩︎
- Frangisztán, tulajdonkép Francziaország ; így nevezték a régi török írók általánosságban az egész Európát is. ↩︎
- Ismeretlen hasonlat ez, mert semmi magyarázatot nem találok arra, hogy mit értett Evlia Cselebi a német alma – alamán elmaszi – alatt. ↩︎
- A török rőf – kulads – a két kiterjesztett kar hosszúságának megfelelő mérték ↩︎
- Jeni-Palánka Szekszárd közelében volt. Ma Palánka puszta van a helyén. ↩︎
A mohácsi csatavesztést követő időkben, a három részre szakadt országban nem volt lehetőség térképészeti munkákra. A hadvezetéshez viszont szükség volt részletes helyszínrajzra. Ezért Lazius Wolfgang bécsi professzor I. Ferdinánd udvari térképésze személyes katonai tapasztalatait is felhasználva, átdolgozta és további részletekkel gazdagította Lázár deák munkáját. A megjelent térkép sajátossága, hogy a Lázár deák munkáján az akkori magas vízállásnak megfelelően, szigetként szereplő Tihanyi-félszigetet a déli parthoz kapcsolta (Forrás: Eötvös Károly Könyvtár)