A cseregyerekek rendszere az orsz\u00e1ghat\u00e1rainkon bel\u00fcl \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don, orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt is ki\u00e9p\u00fclt. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a K\u00e1li-medence ter\u00fclet\u00e9n sem; az itteni gyerekek, f\u0151leg fi\u00fak St\u00e1jerorsz\u00e1gba (Steiermark) mentek cserek\u00e9nt. Ezek a gyerekek hazat\u00e9rve hasznos\u00edthatt\u00e1k a kint szerzett tud\u00e1st, nyelvet, gazdagodtak m\u00e1s nemzet kult\u00far\u00e1j\u00e1val \u00e9s szok\u00e1saival, valamint t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1gukkal, \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukkal kiemelkedtek kort\u00e1rsaik k\u00f6z\u00fcl. Mindk\u00e9t csal\u00e1dnak anyagi \u00e9s t\u00e1rsadalmi hasznot hozott, valamint a term\u00e9kcsere gazdas\u00e1gi \u00e9rdekei voltak a legink\u00e1bb motiv\u00e1l\u00f3 er\u0151k, hogy ebbe a nem kev\u00e9s b\u00e1tors\u00e1got k\u00edv\u00e1n\u00f3 gyerekcser\u00e9be belev\u00e1gjanak.<\/p>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g\u0171 csal\u00e1dok nagyj\u00e1b\u00f3l azonos kor\u00fa \u00e9s nem\u0171, f\u0151leg fi\u00fa gyermekeiket egy-k\u00e9t \u00e9vre \u201ekicser\u00e9lt\u00e9k\u201d<\/em>, \u201eidegen sz\u00f3ra k\u00fcldt\u00e9k\u201d<\/em>, hogy nyelvet tanuljanak, helyt \u00e1lljanak idegen k\u00f6rnyezetben, megismerj\u00e9k, m\u00e1shol milyen a gazd\u00e1lkod\u00e1s, hol tart az iparosod\u00e1s, kapcsolatokat teremtsenek, mely azt\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vekig is tarthatott, er\u0151s\u00edtve a csal\u00e1dok, vid\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti \u00fczleti \u00e9s olykor h\u00e1zass\u00e1gi kapcsolatokat is. (Morvay, 1977) A gyerekek vagy \u201ecsereleg\u00e9nyek\u201d 10-16 \u00e9ves koruk k\u00f6z\u00f6tt mentek St\u00e1jerorsz\u00e1gba, \u00e9s kintl\u00e9t\u00fcket nemcsak a befogad\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00fck, hanem az iskolai oktat\u00e1s is egyar\u00e1nt t\u00e1mogatta, \u00edgy magas szinten saj\u00e1t\u00edthatt\u00e1k el a n\u00e9met nyelvet. Az elt\u00e9r\u0151 term\u00e9szeti-t\u00e1rsadalmi adotts\u00e1g mellett a k\u00e9t ter\u00fclet n\u00e9pess\u00e9ge t\u00e1rsadalmi, jogi, \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rendszer\u00e9ben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt \u2013 ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz volt Magyarorsz\u00e1g t\u00e1volabbi ter\u00fcleteire \u2013, ellenben a k\u00e1li-medencei falvak hi\u00e1ba hasonl\u00edtottak a t\u00f6rzs\u00f6k\u00f6s \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si rendszer\u00fckben, abban, hogy kevesebb feud\u00e1lis teher volt az egykori szabad kisnemesek v\u00e1ll\u00e1n, a st\u00e1jerek m\u00f3dosabbak \u00e9s ink\u00e1bb polg\u00e1riasultabbak voltak. A hasonl\u00f3s\u00e1g mozg\u00e1s- \u00e9s kereskedelemk\u00f6nnyebbs\u00e9get jelentett.<\/p>\n\n\n\n A gyerekek nem kaptak fizet\u00e9st, nem volt jelent\u0151s\u00e9ge, csak jelk\u00e9pes \u00e9s k\u00f6nny\u0171 munk\u00e1kat v\u00e9geztek, a h\u00e1zk\u00f6r\u00fcli munk\u00e1kban seg\u00e9dkeztek a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 csal\u00e1dn\u00e1l. Legf\u0151bb c\u00e9ljuk a nyelvtanul\u00e1s volt \u00e9s ezen kereszt\u00fcl az iskolai tov\u00e1bbtanul\u00e1s megalapozotts\u00e1ga. A tart\u00f3zkod\u00e1s ideje \u00e1ltal\u00e1ban 1 \u00e9v volt \u00e9s iskol\u00e1ba is kellett j\u00e1rniuk. Mikor el\u00e9rkezett a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi borsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s id\u0151pontja, ezt k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze a gyerekek \u00fajb\u00f3li kicser\u00e9l\u00e9s\u00e9vel. A gyerekek ugyan a csere ideje alatt leveleztek sz\u00fcleikkel, de nem volt szok\u00e1s megl\u00e1togatni egym\u00e1st ez id\u0151 alatt.<\/p>\n\n\n\n Cseregyerekekr\u0151l akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha t\u00e9nylegesen kicser\u00e9lt\u00e9k a gyerekeket. Ha csak az egyik k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, akkor Gastkind volt a titulusa, de a Balaton-felvid\u00e9kre nem ez volt a jellemz\u0151: itt \u00e9l\u00e9nken m\u0171k\u00f6d\u0151 cseregyermek-rendszer \u00e9p\u00fclt ki, mely \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9sek 1595-b\u0151l sz\u00e1rmaznak erre a gyakorlatra; Csepreg magyar mez\u0151v\u00e1ros iskolamester\u00e9nek 1595. \u00e9vi d\u00edjlevel\u00e9ben olvashat\u00f3, hogy minden gyermek, a n\u00e9metek is egy-egy garast fizessenek a tan\u00edt\u00f3nak az \u00e9vi n\u00e9gy v\u00e1s\u00e1r alkalm\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n \u201eAz mely gyermeket pedig, ha n\u00e9met gyermekre elv\u00e1ltj\u00e1k (cser\u00e9lik), avagy (B\u00e9cs-) \u00dajhelybe, avagy Sopronba, avagy B\u00e9csbe adj\u00e1k, avagy valahov\u00e1 N\u00e9met orsz\u00e1gba \u00e9s onnand m\u00e1s adnak \u00e9rte, teh\u00e1t attul a csepregi ember csak annyit fizessen, mint az \u00f6nn\u00f6n fi\u00e1tul 1 frt-ot.\u201d <\/em>(Farkas, 1887, p.60).<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Ezek a gyerekek gyakran a gazdas\u00e1gi felesleget \u00e9s hi\u00e1nyt p\u00f3tolt\u00e1k. Az Alpok k\u00f6zeli ter\u00fcleteken gabona-, bor-, h\u00fas- \u00e9s toj\u00e1shi\u00e1ny volt, m\u00edg a Balaton-felvid\u00e9ken sz\u00fcks\u00e9g volt ipari term\u00e9kekre, s\u00f3ra, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez sz\u00e1lf\u00e1kra, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, itt nem termesztett gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kre. A n\u00e9met nyelv ismerete ehhez a keresked\u00e9shez hatalmas gazdas\u00e1gi el\u0151nyt jelentett, fontos volt a parasztok, kisnemesek, agilisek \u00e9s a keresked\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt. A k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n megszerzett tapasztalataik meghat\u00e1roz\u00f3ak lettek feln\u0151tt \u00e9let\u00fckben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a borkereskedelem ter\u00fclet\u00e9n, ugyanis a gazdas\u00e1gi sikerhez a t\u00e1rsadalmi kapcsolath\u00e1l\u00f3 kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt. A cseregyerekek r\u00e9v\u00e9n a st\u00e1jer borv\u00e1s\u00e1rl\u00f3 kocsm\u00e1ros \u00e9s a magyar borel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 gazdagyerek kapcsolata, a k\u00f6z\u00f6s nyelv haszn\u00e1lata, a k\u00f6z\u00f6s m\u00falt \u00e9s tapasztalatok, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelet adta a biztos pontj\u00e1t a feln\u0151tt korukban is megmaradt bor\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9snek. K\u00e9t h\u00edres \u00edr\u00f3nk is cseregyerek volt, J\u00f3kai M\u00f3r Kom\u00e1romb\u00f3l Pozsonyba ment n\u00e9met nyelvet tanulni, Kr\u00fady Gyula pedig Podolinba (K\u00f3sa, 1981).<\/p>\n\n\n\n A nyugat-magyarorsz\u00e1gi \u00e9s dun\u00e1nt\u00fali falvak egyik legjobban dokument\u00e1lt, nyelvi-gazdas\u00e1gi alap\u00fa csereform\u00e1ja volt a XVIII-XIX. sz\u00e1zadban a cseregyermek int\u00e9zm\u00e9nye, s\u0151t, m\u00e9g a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n is \u00e9ltek ezzel az \u00e9rdekes lehet\u0151s\u00e9ggel. Voltak olyan esetek, mikor t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3 is cseregyermek kapcsolatban maradt. Amelyik csal\u00e1dokban m\u00e9g nem volt cseregyermek, olyanok seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rt\u00e9k, akik m\u00e1r r\u00e9szt vettek ebben a folyamatban, \u00e9s rajtuk kereszt\u00fcl tal\u00e1ltak megfelel\u0151 kor\u00fa \u00e9s nem\u0171 gyermeket. A gazdagabb iparos \u00e9s parasztcsal\u00e1dok \u00e9ltek a lehet\u0151s\u00e9ggel, \u00e9s ak\u00e1r t\u00f6bb nemzet nyelv\u00e9re is megtan\u00edttatt\u00e1k \u00edgy gyermekeiket (Andr\u00e1sfalvy, 1970).<\/p>\n\n\n\n St\u00e1jerorsz\u00e1g a XVIII-XIX. sz\u00e1zadban a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g egyik legfontosabb nyugati gazdas\u00e1gi kapcsolattere volt: erd\u0151kben gazdag vid\u00e9k, de gabon\u00e1b\u00f3l \u00e9s borb\u00f3l r\u00e9szben importra szorult. A Balaton-felvid\u00e9k bortermel\u0151 vid\u00e9kk\u00e9nt er\u0151s bortermel\u0151 t\u00f6bblettel rendelkezett, ez az aszimmetria alapozta meg az \u00e9l\u00e9nk \u00e1rucser\u00e9t \u00e9s a szem\u00e9lyes kapcsolatokon alapul\u00f3 kereskedelmet. Az osztr\u00e1k parasztgazdas\u00e1gok \u00e9s a polg\u00e1ri v\u00e1llalkoz\u00e1sok gyakran t\u00f6bbfunkci\u00f3sak voltak, erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, f\u0171r\u00e9szipar, sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s b\u00fatorkereskedelem egy k\u00e9zben \u00f6sszpontosult.<\/p>\n\n\n\n A K\u00e1li-medence bortermel\u00e9se a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gen t\u00fal t\u00e1rsadalomszervez\u0151 er\u0151vel is b\u00edrt. A bor \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se szem\u00e9lyes jelenl\u00e9tet, nyelvtud\u00e1st \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1got ig\u00e9nyelt, a cseregyerek rendszer biztos\u00edtotta ehhez az el\u0151k\u00e9pz\u00e9st, hiszen a borkereskedelemben fontos volt a k\u00f6z\u00f6s nyelvhaszn\u00e1lat \u2013 jelen esetben a n\u00e9met \u2013, az ismert csal\u00e1dnevek \u00e9s az egym\u00e1st seg\u00edt\u0151, \u00e1tfed\u0151 rokoni \u00e9s cserekapcsolatok. A st\u00e1jeri \u00e9s (ma) burgenlandi kocsm\u00e1rosok sok esetben m\u00e1r el\u0151re lek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a term\u00e9st egy \u00e9vre el\u0151re, vagy term\u00e9szetben fizettek, ami tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtett a cserejelleg\u0171 gazdas\u00e1got. A K\u00e1li-medence er\u0151sen fahi\u00e1nyos, a rossz min\u0151s\u00e9g\u0171, \u00e1m k\u0151ben gazdag talajon v\u00e9derd\u0151ket hagytak meg, a gabonatermeszt\u00e9s jelent\u00e9ktelen volt, a sz\u0151l\u0151k foglaltak el nagyobb ter\u00fcleteket. Ennek megfelel\u0151en a lak\u00f3- \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcleteket k\u0151b\u0151l emelt\u00e9k, v\u00e1lyogh\u00e1z K\u00f6vesk\u00e1lon \u00f6sszesen egy darab volt, azt is egy beb\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00edtette. A tet\u0151szerkezethez viszont sz\u00fcks\u00e9g volt hossz\u00fa \u00e9s er\u0151s gerend\u00e1kra, sz\u00e1lf\u00e1kra, \u00edgy azokat legf\u0151k\u00e9ppen St\u00e1jerorsz\u00e1gb\u00f3l hozatt\u00e1k. A postakocsi sz\u00e1ll\u00f3 a falu sz\u00e9l\u00e9n (jelenleg c\u00edme: 8274 K\u00f6vesk\u00e1l, F\u0151 utca 1.) volt tal\u00e1lhat\u00f3, itt sz\u00e1lltak meg st\u00e1jer keresked\u0151k, \u00e9s itt pakolt\u00e1k \u00e1t a sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt: f\u00e1\u00e9rt, s\u00f3\u00e9rt, szersz\u00e1mok\u00e9rt bort, mandul\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6vesk\u00e1l, F\u0151 u. 1. A volt Postakocsi sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclete<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n K\u00f6vesk\u00e1l, F\u0151 u. 1. A volt Postakocsi sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclete<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n A korabeli sajt\u00f3ban tal\u00e1lhatunk olyan hirdet\u00e9st is, amely \u201en\u00e9met bonn\u00e9k, szobal\u00e1nyok, szak\u00e1csn\u0151k, szolg\u00e1l\u00f3k \u00e9s f\u00e9rfi csel\u00e9ds\u00e9g, sz\u00f3val b\u00e1rmin\u0151 foglalkoz\u00e1sok, \u00e1ll\u00e1sok, iparos- \u00e9s keresked\u0151-tanonczok\u201d<\/em> munkaer\u0151k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t kiterjesztette \u201eiskol\u00e1s cseregyermekekre\u201d<\/em> is. Meg is indokolta Kir\u00e1ly Mikl\u00f3s, resiczab\u00e1nyai hirdet\u0151, hogy mi\u00e9rt \u00e9rdemes n\u00e9metekkel cser\u00e9lni:<\/p>\n\n\n\n \u00a0\u201eJobb m\u00f3d\u00fa magyar csal\u00e1dokn\u00e1l a n\u00e9met csel\u00e9ds\u00e9ggel kett\u0151s cz\u00e9l \u00e9retik el: a n\u00e9met nyelv tan\u00edt\u00e1s \u00e9s a szolg\u00e1lat. \u2014 Csere-elhelyez\u00e9sekre pedig Resicza annyiban alkalmas, hogy lakoss\u00e1ga az irodalmas n\u00e9met nyelvet besz\u00e9li, \u2014 s azonk\u00edv\u00fcl van 46. polg. iskola \u00e9s 20. fels\u0151-le\u00e1nyiskola R\u00f6vid id\u0151 alatt az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeiben helyeztem al n\u00e9met csel\u00e9ds\u00e9get, gyermekes csal\u00e1dokhoz, a legjobb sikerrel.\u201d <\/em>(Kecskem\u00e9ti Lapok, 1898, p.8).<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n A magyar nyelv a XVI. sz\u00e1zadban v\u00e1lt anyanyelvi irodalmi nyelvv\u00e9, de nem lett a hivatal\u00e9 \u00e9s a politik\u00e1\u00e9. Oktatni magyarul a XVIII. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdtek, 1730-ig egyre ink\u00e1bb terjedt a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s, de akkor is m\u00e9g csak egy-egy tant\u00e1rgyat tan\u00edtottak anyanyelv\u00fcnk\u00f6n. Ezzel egy id\u0151ben, p\u00e1rhuzamosan terjedt a n\u00e9met nyelv az Ausztri\u00e1val k\u00f6z\u00f6s korm\u00e1nyz\u00e1s, illetve II. J\u00f3zsef n\u00e9metes\u00edt\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sei miatt, valamint a korabeli nemess\u00e9g \u00e9rdekeit tartott\u00e1k szem el\u0151tt. M\u00e1ria Ter\u00e9zia idej\u00e9n ker\u00fclt ki az egyh\u00e1zak kez\u00e9b\u0151l az oktat\u00e1s, \u00e9s lett a magyar k\u00f6zoktat\u00e1s mai \u00e9rtelemben \u00e1llami ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s al\u00e1. \u00dagy v\u00e9lt\u00e9k, az oktat\u00e1s \u00e9s az ismeretterjeszt\u00e9s \u00e1llami \u00e9rdek, a mindenkire egyar\u00e1nt vonatkoz\u00f3 oktat\u00e1s \u00e1ltal biztos\u00edthat\u00f3 a fenn\u00e1ll\u00f3 rendi t\u00e1rsadalmi viszonyok meg\u0151rz\u00e9se, ezek adt\u00e1k az alapj\u00e1t az 1770-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151 tan\u00fcgyi reformnak. Az \u00faj\u00edt\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozott, hogy a jog\u00e1szokat, latinos m\u0171velts\u00e9get el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 egyh\u00e1zi iskol\u00e1k helyett az \u00e1llami iskol\u00e1knak hasznos\u00edthat\u00f3 ismereteket kell ny\u00fajtania. P\u00e9ld\u00e1ul a gazd\u00e1lkod\u00e1shoz term\u00e9szetrajzot \u00e9s f\u00f6ldm\u00e9r\u00e9st, legyen m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s, irodalom, valamint a kor ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151en, oktassanak filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyi ismereteket. A pesti egyetemen csak 1791-ben kezdik el tan\u00edtani a magyar nyelvet, majd egy \u00e9vvel csatlakozott ehhez a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1s is. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 tant\u00e1rgyk\u00e9nt a magyar nyelv majd csak 1806-ban kezd\u0151dik meg.<\/p>\n\n\n\n A magyar \u00e9s n\u00e9met nyelv k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt szerepelt a m\u00e1s nyelv\u0171 nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e9g nem ismert\u00e9k az \u00e1llamnyelv \u00e9s a hivatalos nyelv fogalm\u00e1t, nem volt az iskol\u00e1kban nyelvtan\u00edt\u00e1si k\u00e9nyszer, maga az iskola sem volt m\u00e9g k\u00f6telez\u0151, \u00edgy kijelenthetj\u00fck, hogy a nyelvtanul\u00e1s \u00f6nk\u00e9ntes volt. Els\u0151k\u00e9nt az evang\u00e9likus lelk\u00e9szek is tan\u00edt\u00f3k tanultak ak\u00e1r t\u00f6bb nyelvet is, mert nem tudt\u00e1k, magyar, n\u00e9met vagy szlov\u00e1k nyelvter\u00fcletre ker\u00fclnek majd. A k\u00f6vetkez\u0151 nyelvtanul\u00f3 csoportba a keresked\u0151k, v\u00e1ndoriparosok, h\u00e1zal\u00f3 parasztok tartoztak. \u0150k a cserekereskedelem megindul\u00e1sakor, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kezdhettek mozgol\u00f3dni. A k\u00e9t- \u00e9s t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g ir\u00e1nti ig\u00e9ny els\u0151sorban nyelvhat\u00e1rhoz k\u00f6zeli ter\u00fcleteken jelentkezett, ill. ahol vegyes etnikum\u00fa telep\u00fcl\u00e9sek voltak.<\/p>\n\n\n\n A cseregyerek rendszer el\u0151nyeivel a m\u00f3dosabb csal\u00e1dok \u00e9lhettek, a kisparasztok, napsz\u00e1mosok csak \u00e1lmodhattak err\u0151l a lehet\u0151s\u00e9gr\u0151l, fiaikra a csal\u00e1di gazdas\u00e1gban volt sz\u00fcks\u00e9g, nem \u00e9lhettek ezzel a kiv\u00e1lts\u00e1ggal. \u00cdratlan szab\u00e1ly volt, hogy a saj\u00e1tjaik helyett \u00e9rkez\u0151 gyerekeket olyan sz\u00ednvonalon kellett tartaniuk, ahogy a saj\u00e1t fiaikat is ell\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A Dun\u00e1nt\u00falon k\u00edv\u00fcl elterjedt volt a cseregyermek rendszer A Fels\u0151-Csall\u00f3k\u00f6zben \u00e9s M\u00e1tyusf\u00f6lde magyar falvaiban, \u0151k Pozsony k\u00f6rny\u00e9ki \u00e9s hegyaljai n\u00e9met helys\u00e9gekkel \u00e1lltak cserekapcsolatban, onnan f\u0151leg sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k \u00e9s polg\u00e1rok gyermekei \u00e9rkeztek. D\u00e9l-Biharban magyarok \u00e9s rom\u00e1nok cser\u00e9ltek, itt \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, a s\u00edkvid\u00e9ki gabonatermel\u0151 \u00e9s a hegyvid\u00e9ki \u00e1llattart\u00e1s ismereteit cser\u00e9lt\u00e9k ki. Az erd\u00e9lyi magyar polg\u00e1rok \u00e9s a gazdagabb sz\u00e9kely parasztok n\u00e9metajk\u00fa sz\u00e1szokkal cser\u00e9lte. (Nagy, 1965).<\/p>\n\n\n\n Nagy Lajos az Etnographi\u00e1ban megjelent Csere gazdaleg\u00e9nyek c\u00edm\u0171 r\u00f6vid \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be, hogy milyen sz\u00edv\u00e9lyes viszony alakult ki a h\u00e1zigazda \u00e9s a vend\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt mindk\u00e9t oldalon: gazduramnak, b\u00e1ty\u00e1mnak, \u00e9desb\u00e1ty\u00e1mnak, J\u00e1nos b\u00e1ty\u00e1mnak sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3t, a leg\u00e9nyeket pedig szomsz\u00e9dfi\u00fanak, ol\u00e1hleg\u00e9nynek, szomsz\u00e9dleg\u00e9nynek, falul\u00e1t\u00f3nak, csere gazdaleg\u00e9nynek nevezt\u00e9k. (Nagy, 1965)<\/p>\n\n\n\n K\u00f6vesk\u00e1lr\u00f3l 1900 k\u00f6r\u00fcl K\u00f6vesdi K\u00e1roly St\u00e1jerorsz\u00e1gba ment cseregyerekk\u00e9nt, m\u00e1r feln\u0151tt csal\u00e1dos emberk\u00e9nt is tartotta a kapcsolatot csere csal\u00e1dj\u00e1val, nyaralni is kimentek hozz\u00e1juk a k\u00e9s\u0151bbiekben. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n Gy\u00f6rffy K\u00e1roly egy \u00e9vre ment cser\u00e9nek, iskol\u00e1ba is j\u00e1rt mindk\u00e9t fi\u00fa, \u00e9s Gy\u00f6rffy id\u0151s kor\u00e1ban is j\u00f3 sz\u00edvvel gondolt vissza ezekre az \u00e9vekre. Enn\u00e9l a csal\u00e1dn\u00e1l tal\u00e1lhatunk p\u00e9ld\u00e1t arra, hogy t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3 is fenntartotta a cseregyerek rendszert, mert \u00e9desanyja \u00f6ccse, Nagy K\u00e1lm\u00e1n is m\u00e1r ugyanann\u00e1l a csal\u00e1dn\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tt tanul\u00e1si id\u0151t a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. L\u00e1nyok is mentek a falub\u00f3l cser\u00e9nek, feljegyz\u00e9s van Kov\u00e1cs Margitr\u00f3l \u00e9s M\u00e1ri\u00e1r\u00f3l, illetve a Burj\u00e1n fiv\u00e9rek, G\u00e9za \u00e9s Istv\u00e1n (a mai) Burgenlandba mentek. A falub\u00f3l a Burj\u00e1n \u00e9s a F\u00e1bi\u00e1n csal\u00e1d \u2013 itt szint\u00e9n t\u00f6bb kor\u00e1bbi cseregyermek \u00e9lt \u2013 \u00e9p\u00edtette ki a bor\u00fczlet\u00e9t burgenlandi keresked\u0151kkel. F\u00e1bi\u00e1n Zsigmond m\u00e9g a feles\u00e9g\u00e9t, Fliengeshcnee Ann\u00e1t is Pinkaf\u0151r\u0151l (Pinkafeld) hozta. (Csoma, 1982)<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zeli Monoszl\u00f3 cseregyerek rendszer\u00e9nek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez a gr\u00e1zi borkeresked\u0151, Johann Hobersach j\u00e1rult hozz\u00e1. \u0150 az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt err\u0151l a vid\u00e9kr\u0151l v\u00e1s\u00e1rolta a bort \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtotta el. Saj\u00e1t faanyag\u00e1b\u00f3l, melyet a saj\u00e1t erdej\u00e9b\u0151l v\u00e1gott \u00e9s a saj\u00e1t f\u0171r\u00e9szg\u00e9p\u00e9n dolgozott deszk\u00e1v\u00e1 \u00e9p\u00edtett a szomsz\u00e9dos R\u00e9vf\u00fcl\u00f6p sz\u0151l\u0151hegy\u00e9n vastag gerendaalapon \u00e1ll\u00f3 fa\u00e9p\u00fcletet. Sz\u0151l\u0151je is volt, \u00e9s \u0151 \u00e9p\u00edttette ide az els\u0151 szivatty\u00fas kutat, mely ma m\u00e1r minden k\u00e1l-v\u00f6lgyi faluban megtal\u00e1lhat\u00f3, de akkor m\u00e9g \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott. A fentebb r\u00e9szletezett, t\u00f6bb l\u00e1bon \u00e1ll\u00f3 gazda p\u00e9ld\u00e1ja Hobersach. Kor\u00e1bbi tapasztalatai alapj\u00e1n magyarul is tudott, ismer\u0151sei k\u00f6z\u00e9 tartoztak a k\u00f6rny\u00e9kbeli nagygazd\u00e1k. N\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1d hamar kiterjedt cseregyerek rendszert alak\u00edtott ki, a Nagyok, Csek\u0151k, Kerk\u00e1polyok cser\u00e9ltek Hobersach\u00e9kkal \u00e9s Kisrchbaum\u00e9kkal. Szoros bar\u00e1ti kapcsolat alakult ki a csal\u00e1dok k\u00f6z\u00f6tt, a k\u00fclf\u00f6ldi gyerekek az itteni \u00e9lm\u00e9nyek, bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1guk \u00e9s benyom\u00e1saik miatt 1921-ben, Burgenland megalakul\u00e1sakor, Nyugat-Magyarorsz\u00e1g elcsatol\u00e1sakor magyarnak vallott\u00e1k magukat \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gukat megtartva. Vicces anekdot\u00e1k is fennmaradtak, p\u00e9ld\u00e1ul a cseregyerekek mindig n\u00e9met\u00fcl k\u00e1romkodtak, ez megmaradt a magyar t\u00e1rsaikban, vagy egy Ga\u00e1l Gyula monoszl\u00f3i borosgazd\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net maradt fent. Megtetszett st\u00e1jer kocsm\u00e1rosoknak a bora, de nem gondolt\u00e1k, hogy besz\u00e9l magyarul, \u00edgy el\u0151tte besz\u00e9lt\u00e9k ki a j\u00f3 min\u0151s\u00e9get, illetve alkudni pr\u00f3b\u00e1ltak. Mivel Ga\u00e1l mindezzel tiszt\u00e1ban volt n\u00e9met tud\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a borv\u00e1s\u00e1r ut\u00e1n der\u00fclt ki, hogy tud n\u00e9met\u00fcl, mire a meglepett kocsm\u00e1rosok csak annyit mondtak: \u201eEz az ember, van esze \u00e9s mi bolondok.\u201d<\/em> (Csoma, 1992).<\/p>\n\n\n\n Szint\u00e9n Monoszl\u00f3n, K\u00e1roly Istv\u00e1n n\u00e9met cserepajt\u00e1sa jelentette ki, hogy \u201e100 \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van k\u00f6zt\u00fcnk\u201d<\/em>. A magyar fi\u00fa kint megfigyelte, hogy a burgony\u00e1t k\u00f6zel, sorm\u0171vel\u00e9sben \u00fcltett\u00e9k, azt\u00e1n bevezette itthon is ezt a m\u00f3dszert, \u00e9s teljes talajel\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9st, ist\u00e1ll\u00f3- \u00e9s m\u0171tr\u00e1gy\u00e1z\u00e1st alkalmazott \u2013 ilyet az 1930-as \u00e9vekben nem haszn\u00e1ltak a mez\u0151gazdas\u00e1gban a K\u00e1li-medenc\u00e9ben (Csoma, 1982).<\/p>\n\n\n\n A Balaton-felvid\u00e9kr\u0151l K\u0151v\u00e1g\u00f3\u00f6rsr\u0151l mentek legt\u00f6bben cseregyerekk\u00e9nt Nyugat-Magyarorsz\u00e1gra, a mai Burgenlandi ter\u00fcletekre, innen sokan ipaross\u00e1got (csizmadia, asztalos) is tanultak a h\u00e1zigazd\u00e1kn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n A szomsz\u00e9db\u00f3l, Mindszentk\u00e1ll\u00e1r\u00f3l a gazdag bort termel\u0151 gazda fia, Gelencs\u00e9r Erazmus ment k\u00fclf\u00f6ldre n\u00e9met\u00fcl tanulni, K\u00e9kk\u00fatr\u00f3l Gy\u0151ri S\u00e1ndor st\u00e1jer borsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 kocsm\u00e1roshoz ment.<\/p>\n\n\n\n Nagyj\u00e1b\u00f3l a jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s\u00f3l 1921-ig tartott ez a rendszer, 1922. ut\u00e1nr\u00f3l m\u00e1r nincsenek adatok, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hirtelen teljesen megsz\u0171nt a gyakorlat. A h\u00e1bor\u00fa miatt bevonul\u00f3 nagyobb testv\u00e9rek hely\u00e9t \u00e1t kellett venni\u00fck ezeknek a gyerekeknek, ez\u00e9rt is \u00e9rkeztek egym\u00e1s ut\u00e1n haza. Ezzel az id\u0151ponttal egy id\u0151ben kopott el a vir\u00e1gz\u00f3 borkereskedelem, a hagyom\u00e1nyos bor\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si rendszer. Nem is gondolt\u00e1k, hogy hamarosan humanit\u00e1rius, de szomor\u00fa aprop\u00f3b\u00f3l indulnak el gyerekekkel teli vonatok Hollandi\u00e1ba \u00e9s Belgiumba, hogy \u00e1tmenetileg beilleszkedjenek \u00f6nk\u00e9ntesen v\u00e1llalkoz\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi csal\u00e1dokba azzal a rem\u00e9nnyel, hogy meger\u0151s\u00f6dnek, pihennek, vil\u00e1got l\u00e1tnak majd.<\/p>\n\n\n\n Forr\u00e1sok:<\/p>\n\n\n\n Andr\u00e1sfalvy Bertalan. (1970). N\u00e9prajzi jellegzetess\u00e9gek az \u00e9szak-mecseki b\u00e1nyavid\u00e9k gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9ben. In: Dr. R\u00fazs\u00e1s Lajos. f\u0151szerk., Az \u00c9szak-mecseki b\u00e1nyavid\u00e9k region\u00e1lis vizsg\u00e1lata<\/em>. Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, pp.123\u2013167.<\/p>\n\n\n\n Az Ujs\u00e1g, 1904. Cseregyermekek. Az Ujs\u00e1g<\/em>, j\u00fanius 23., p.13.<\/p>\n\n\n\n Csoma Zsigmond. (1982). Adatok a K\u00e1l-v\u00f6lgyi cseregyerek-rendszerhez. (Cseregyerekek \u00e9s a borkereskedelem kapcsolata a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n – 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n). In: T\u00f6r\u0151csik Zolt\u00e1n \u00e9s Uzsoki Andr\u00e1s. szerk., A Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumok K\u00f6zlem\u00e9nyei 16 – 1982<\/em>. Veszpr\u00e9m: Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumi Igazgat\u00f3s\u00e1g, pp.319\u2013323.<\/p>\n\n\n\n Csoma Zsigmond. (1983). A hagyom\u00e1nyos bor\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s rendszere \u00e9s felboml\u00e1sa a K\u00e1li-medenc\u00e9ben 19-20. sz. In: T\u00f6r\u0151csik Zolt\u00e1n \u00e9s Uzsoki Andr\u00e1s. szerk., A Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumok K\u00f6zlem\u00e9nyei 16 – 1982<\/em>. Veszpr\u00e9m: Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumi Igazgat\u00f3s\u00e1g, pp.331\u2013341.<\/p>\n\n\n\n Csoma Zsigmond. (1983). A nyugat-magyarorsz\u00e1gi term\u00e9nyfuvarosok. Adatok a d\u00e9l-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez \u00e9s borm\u00e9rt\u00e9kekhez. In: F\u00fcr Lajos. szerk., Magyar Mez\u0151gazdas\u00e1gi M\u00fazeum K\u00f6zlem\u00e9nyei<\/em> 1981-1983<\/em>. Budapest: M\u00c9M Kutat\u00e1s \u00e9s oktat\u00e1s Ell\u00e1t\u00e1si K\u00f6zpont Szolg\u00e1ltat\u00f3 \u00dczeme, pp.183\u2013207.<\/p>\n\n\n\n Csoma Zsigmond. (1992). Idegen nyelvet tanul\u00f3 szolga- \u00e9s cseregyerekek a K\u00e1rp\u00e1t-medence nyugati ter\u00fcletein. In: Bodn\u00e1r Gyula. f\u0151szerk., N\u00e9prajzi L\u00e1t\u00f3hat\u00e1r: A Gy\u0151rffy Istv\u00e1n N\u00e9prajzi Egyes\u00fclet Foly\u00f3irata<\/em>, 5(1\u20132), pp.54\u201369.<\/p>\n\n\n\n Csongr\u00e1dmegyei H\u00edrlap, 1937. Par\u00e1d\u00e9s bar\u00e1tkoz\u00e1s. Csongr\u00e1dmegyei H\u00edrlap<\/em>, j\u00falius 3., p.3.<\/p>\n\n\n\n Farkas S\u00e1ndor (1887). Csepreg mez\u0151v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest: Franklin T\u00e1rsulat.<\/p>\n\n\n\n Fels\u0151magyarorsz\u00e1g, 1913. Cseregyermekek. Fels\u0151magyarorsz\u00e1g<\/em>, j\u00fanius 25., p.2.<\/p>\n\n\n\n Fielhauer von, Helmut Paul (1978). Kinder- \u201eWechsel\u201c und \u201eB\u00f6hmisch-Lernen\u201c. Sitte, Wirtschaft und Kulturvermittlung im fr\u00fcher nieder\u00f6sterreichisch-tschechisch-slowakischen Grenzbereich. In: Beitl, Klaus \u00e9s Leopold, Schmidt. szerk., \u00d6sterreichische Zeitschrift f\u00fcr Volkskunde<\/em>. B\u00e9cs: B\u00e9csi Folkl\u00f3r T\u00e1rsas\u00e1g, pp.115\u2013164.<\/p>\n\n\n\n Dr. Jank\u00f3 J\u00e1nos (1902). A Balaton-mell\u00e9ki lakoss\u00e1g n\u00e9prajza. In: Ism. A Balaton tudom\u00e1nyos tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyei III. k\u00f6tet.<\/em> Budapest: Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g Balaton-Bizotts\u00e1ga<\/p>\n\n\n\n Kecskem\u00e9ti Lapok, 1898. Kir\u00e1ly Mikl\u00f3s hirdet\u00e9se. Kecskem\u00e9ti Lapok<\/em>, janu\u00e1r 30., p.8<\/p>\n\n\n\n K\u00f3sa L\u00e1szl\u00f3. (1981). Gyermekcsere \u00e9s nyelvtanul\u00e1s. Honismeret<\/em>, 9(1), pp.18\u201321.<\/p>\n\n\n\n Laczkovits Em\u0151ke. (1980). Adal\u00e9kok a falusi gyerekek \u00e9let\u00e9hez Veszpr\u00e9m megy\u00e9ben 1868\u20131945. In: K. Pal\u00e1gyi Sylvia. szerk., A Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumok K\u00f6zlem\u00e9nyei 15 – 1980 T\u00f6rt\u00e9nelem<\/em>. Veszpr\u00e9m: Veszpr\u00e9m megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1ga. pp.237\u2013272.<\/p>\n\n\n\n Luk\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3, 1993. A fels\u0151-\u0151rs\u00e9giek r\u00e9gi kapcsolatai a Dun\u00e1nt\u00fallal. Fej\u00e9r Megyei H\u00edrlap<\/em>, janu\u00e1r 23., p.7.<\/p>\n\n\n\n Morvay Judit (1977). Cseregyermek.In: Ortutay Gyula. f\u0151szerk. Magyar N\u00e9prajzi Lexikon<\/em>, Vol. I: A<\/em>–<\/em>E.<\/em> Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, p.494.<\/p>\n\n\n\n Nagy Lajos. (1965). Csere gazdaleg\u00e9nyek. Ethnographia<\/em>, 76, pp.610\u2013612.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9pi Egys\u00e9g, 1948. Cseregyermekek \u00fatj\u00e1n igyekszenek a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi sz\u00fcl\u0151k az iskol\u00e1ztat\u00e1s ell\u00e1t\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geit cs\u00f6kkenteni. N\u00e9pi Egys\u00e9g<\/em>, szeptember 19., p.3.<\/p>\n\n\n\n Pal\u00e1di-Kov\u00e1cs Attila (1982). Cseregyermekek \u2013 N\u00e9pi kapcsolatok \u00e9s nyelvtanul\u00e1s a r\u00e9gi G\u00f6m\u00f6rben. Kort\u00e1rs<\/em>, 26(2), pp.312\u2013323.<\/p>\n\n\n\n P\u00e1pa \u00e9s Vid\u00e9ke, 1918. Cseregyermekek. P\u00e1pa \u00e9s Vid\u00e9ke<\/em>, m\u00e1jus 19, pp.1\u20132.<\/p>\n\n\n\n Patyi Istv\u00e1n. (1908). A magyar besz\u00e9d tan\u00edt\u00e1sa idegenajk\u00fa n\u00e9piskol\u00e1kban. Magyar Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151<\/em>, 23(10), pp.558\u2013566.<\/p>\n\n\n\n Patyi Istv\u00e1n. (1909). A magyar besz\u00e9d tan\u00edt\u00e1sa idegenajk\u00fa n\u00e9piskol\u00e1kban. Magyar Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151<\/em>, 24(2), pp. 74\u201377.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Cseregyerekek rendszere a K\u00e1li-medenc\u00e9ben J\u00f3zsef Andrea A cseregyerekek rendszere az orsz\u00e1ghat\u00e1rainkon bel\u00fcl \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don, orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt is ki\u00e9p\u00fclt. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a K\u00e1li-medence ter\u00fclet\u00e9n sem; az itteni gyerekek, f\u0151leg fi\u00fak St\u00e1jerorsz\u00e1gba (Steiermark) mentek cserek\u00e9nt. Ezek a gyerekek hazat\u00e9rve hasznos\u00edthatt\u00e1k a kint szerzett tud\u00e1st, nyelvet, gazdagodtak m\u00e1s nemzet kult\u00far\u00e1j\u00e1val \u00e9s szok\u00e1saival, valamint t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1gukkal, \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukkal … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[10,9,8],"class_list":["post-92","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-https-koveskalihelytortenet-hu-category-cikkek","tag-bor","tag-gyerekek","tag-oktatas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=92"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":99,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92\/revisions\/99"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=92"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=92"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=92"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n
![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/Postakocsi-1-1024x601.png\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/Postakocsi-2-1024x739.png\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n\n