A bevezet\u00e9s a folklorisztik\u00e1ba t\u00e1rgy szemin\u00e1riumi dolgozat\u00e1hoz a v\u00e1laszthat\u00f3 t\u00e9m\u00e1kb\u00f3l, illetve h\u00edres etnogr\u00e1fusokb\u00f3l, folklorist\u00e1kb\u00f3l, gy\u0171jt\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 list\u00e1b\u00f3l szemezgetve nem ragaszkodhattam m\u00e1shoz, mint Sebesty\u00e9n Gyul\u00e1hoz, hiszen sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje, csal\u00e1dja k\u00f6t\u0151dik hozz\u00e1m, illetve n\u00e9lk\u00fcle nem alakulhatott volna meg \u2013 saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt is v\u00e1lasztottam a dolgozat c\u00edm\u00e9ben az (\u00f6n)teremt\u0151 jelz\u0151t \u2013 1916-ban a Nemzeti M\u00fazeumban a Folklore oszt\u00e1ly.[1]<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A magyar folklorisztika \u00e9s n\u00e9prajztudom\u00e1ny els\u0151 klasszikus korszak\u00e1nak volt olyan kiemelked\u0151 alakja, aki a XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeit\u0151l kezdve napjainkig meghat\u00e1rozza n\u00e9prajzi kutat\u00e1saink sz\u00e1mos ir\u00e1ny\u00e1t \u2013 az \u00e1ltala fel\u00e1ll\u00edtott tematika, m\u00f3dszertan m\u00e9lyrehat\u00f3 \u00e9s sokr\u00e9t\u0171 volt, valamint a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val vette kezdet\u00e9t a gy\u0171jt\u00f6tt anyagok \u00e9s mag\u00e1nak a m\u00f3dszereknek is a r\u00e9szletes dokument\u00e1l\u00e1sa. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, akik menedzselt\u00e9k kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeiket \u00e9s ut\u00f3djaikra m\u00e1r rendszerezett anyagot hagytak. Tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se az eur\u00f3pai folklorisztikai gondolkod\u00e1s legnagyobb \u00e1ramlataiba illeszkedett, ugyanakkor saj\u00e1t magyar szeml\u00e9lettel eg\u00e9sz\u00edtette ki azokat. E kett\u0151ss\u00e9gb\u0151l sz\u00fcletett meg az a kutat\u00f3i \u00e9letm\u0171, amelyben a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti, a mitol\u00f3giai, a n\u00e9phit- \u00e9s n\u00e9pszok\u00e1skutat\u00e1si, valamint a t\u00e1rgyi n\u00e9prajzi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek egym\u00e1st er\u0151s\u00edtve alkotnak koherens eg\u00e9szet.<\/p>\n\n\n\n Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb ter\u00fclete a magyar n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet vizsg\u00e1lata volt. Ezen bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet szentelt a n\u00e9pballad\u00e1k, n\u00e9pmes\u00e9k, mond\u00e1k \u00e9s hiedelemt\u00f6rt\u00e9netek szerkezet\u00e9nek, mot\u00edvumkincs\u00e9nek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, illetve kiemelked\u0151ek a t\u00e9li n\u00e9phagyom\u00e1nyok, (korb\u00e1csol\u00e1s apr\u00f3szentekkor, luc\u00e1z\u00e1s, Gergely-j\u00e1r\u00e1s) k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sai \u00e9s gy\u0171jt\u00e9sei. Gy\u0171jt\u00f6tte a n\u00e9pi humor megjelen\u00e9seit is. Az 1906-ban a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g \u00e1ltal kiadott els\u0151 jelent\u0151s magyar n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti sorozat hetedik k\u00f6tet\u00e9t, a Sebesty\u00e9n \u00e1ltal szerkesztett Dun\u00e1nt\u00fali gy\u0171jt\u00e9st hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 m\u0171nek jellemezte az el\u0151sz\u00f3ban Vargha Gyula.[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n A ballad\u00e1k eset\u00e9ben olyan tipol\u00f3giai rendszert igyekezett kialak\u00edtani, amely egyszerre tette lehet\u0151v\u00e9 a m\u0171faj bels\u0151, form\u00e1lis jegyeinek vizsg\u00e1lat\u00e1t \u00e9s az egyes darabok t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tter\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t. \u00dagy v\u00e9lte, hogy a ballada nem puszt\u00e1n egy irodalmi alkot\u00e1s, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet olyan k\u00fcl\u00f6nleges lenyomata, amelyben r\u00e9gm\u00falt korok mentalit\u00e1sa, hiedelemvil\u00e1ga \u00e9s t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1i \u0151rz\u0151dtek meg. A ballad\u00e1k elemz\u00e9se sor\u00e1n igyekezett k\u00f6z\u00e9pkori vagy olykor m\u00e9g r\u00e9gebbi hagyom\u00e1nyr\u00e9tegeket kimutatni, illetve gyakran alkalmazott t\u00f6rt\u00e9neti-filol\u00f3giai m\u00f3dszereket.[3]<\/a> \u00c9szaki tanulm\u00e1nyaihoz, a finn \u00e9s n\u00e9met folklorisztikai iskol\u00e1k m\u00f3dszertani elveihez \u00e9s a kor eur\u00f3pai folklorist\u00e1inak t\u00f6rekv\u00e9seihez egyar\u00e1nt illeszkedett ez a m\u00f3dszer, azonban szorosan a magyar t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00edtette \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti kutat\u00e1sok mellett Sebesty\u00e9n a n\u00e9phit \u00e9s a n\u00e9pszok\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9ben is \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet v\u00e1llalt. Elemz\u00e9seiben a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1got mint t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s mitol\u00f3giai r\u00e9tegeket hordoz\u00f3 kultur\u00e1lis jelens\u00e9get \u00e9rtelmezte, amelyben az archaikus kereszt\u00e9ny kult\u00fara \u00e9s mot\u00edvumok k\u00e9s\u0151bbi elemei egym\u00e1sra r\u00e9tegez\u0151dve \u00e9lnek tov\u00e1bb. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen foglalkoztatt\u00e1k a r\u00edtusok, a m\u00e1gikus gyakorlatok, r\u00e1olvas\u00e1sok, valamint a halottkultusz \u00e9s a temetkez\u00e9si szok\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9sei. Elemz\u00e9sei sor\u00e1n gyakran hangs\u00falyozta, hogy a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1g vizsg\u00e1lata nem puszt\u00e1n a hiedelmek le\u00edr\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem azok kultur\u00e1lis funkci\u00f3j\u00e1nak, t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek, valamint az \u0151si mot\u00edvumok tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t is. Ezzel a szeml\u00e9lettel tekinthetj\u00fck Sebesty\u00e9nt a magyar mitol\u00f3giai kutat\u00e1s egyik korai alak\u00edt\u00f3j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rgyi n\u00e9prajz ter\u00fclet\u00e9n Sebesty\u00e9n els\u0151sorban a p\u00e1sztor\u00e9let t\u00e1rgyi eml\u00e9kei, a farag\u00e1sok, csontmunk\u00e1k \u00e9s m\u00e1s d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt. Egyar\u00e1nt vizsg\u00e1lta a t\u00e1rgyak funkcion\u00e1lis \u00e9s eszt\u00e9tikai jelent\u00e9sr\u00e9tegeit is \u2013 kiemelte, hogy ne csup\u00e1n etnogr\u00e1fiai dokumentumk\u00e9nt kezelj\u00fck ezeket a t\u00e1rgyakat, hanem l\u00e1ssuk meg a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1st is, mely megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1snak \u00e9s a kultur\u00e1lis kreativit\u00e1snak is. Ez az eszt\u00e9tikai dimenzi\u00f3 szer\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e1gyazhatott meg a k\u00e9s\u0151bbi n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti modernizmus megjelen\u00e9s\u00e9nek is.<\/p>\n\n\n\n Tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek fontos fejezete a sz\u00e9kely-magyar rov\u00e1s\u00edr\u00e1s kutat\u00e1sa, mely a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (\u00e1l)nemesi oklevelek, dokumentumok hamis\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, ez\u00e1ltal bizalmatlans\u00e1g \u00e9bredt a tud\u00f3sokban ezzel a k\u00fcl\u00f6nleges \u00edr\u00e1sm\u00f3ddal szemben a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben. Tanulm\u00e1nyaiban \u00e9s k\u00f6nyv\u00e9ben, a Rov\u00e1s \u00e9s rov\u00e1s\u00edr\u00e1s c\u00edm\u0171ben nem csup\u00e1n a rov\u00e1s\u00edr\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta meg rekonstru\u00e1lni, hanem igyekezett bemutatni annak kultur\u00e1lis szerep\u00e9t \u00e9s identit\u00e1sk\u00e9pz\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t is. B\u00e1r ma vitatj\u00e1k egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait e t\u00e9m\u00e1ban, a rov\u00e1s\u00edr\u00e1s tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyes megalapoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe viszont elvitathatatlan. Az 1915-ben megjelent A magyar rov\u00e1s\u00edr\u00e1s hiteles eml\u00e9kei c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban lehozott k\u00e9pek nagyfok\u00fa \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltottak ki, illetve meghozt\u00e1k a tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokhoz a kedvet.[4]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e9g fiatal kutat\u00f3 kor\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r a k\u00f6z\u00e9pkori zen\u00e9vel kezdett foglalkozni, meg\u00edrta 1891-ben az Adal\u00e9kok a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9nekmond\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, majd hat \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb r\u00e1tal\u00e1lt kedvenc t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra, a reg\u0151s\u00e9nekek gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re. M\u00e1r ezek publik\u00e1l\u00e1sa is modernnek sz\u00e1m\u00edtott, mert a sz\u00f6vegen fel\u00fcl k\u00f6z\u00f6lt kott\u00e1t is, illetve a k\u00f6nnyebb \u00e9rthet\u0151s\u00e9g miatt, valamint az \u00e9rdekesebb n\u00e9pszok\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1ra illusztr\u00e1ci\u00f3kat is alkalmazott k\u00f6nyv\u00e9ben. A zenei kutat\u00e1saiban partnerre tal\u00e1lt Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n \u00e9s Bart\u00f3k B\u00e9la szem\u00e9ly\u00e9ben, a k\u00e9t fiatal zeneakad\u00e9miai n\u00f6vend\u00e9k a Magyar N\u00e9prajzi M\u00fazeum gy\u0171jt\u0151iv\u00e9 avanzs\u00e1lt, tov\u00e1bb\u00e1 az Ethnographia szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek tagjaiv\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n m\u00f3dszertani szempontb\u00f3l els\u0151dlegesen a saj\u00e1t terepmunk\u00e1ra \u00e9s gy\u0171jt\u00e9sre t\u00e1maszkodott. Gy\u0171jt\u0151\u00fatjai sor\u00e1n nem csup\u00e1n a folkl\u00f3rsz\u00f6vegeket r\u00f6gz\u00edtette, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00e1rsadalmi viszonyait, szok\u00e1srendj\u00e9t \u00e9s kultur\u00e1lis gyakorlatait is igyekezett megfigyelni. Itt ism\u00e9t modern szeml\u00e9lettel dolgozott: terepmunk\u00e1ja sor\u00e1n a hagyom\u00e1nyt nem elszigetelt sz\u00f6vegk\u00e9nt, hanem kontextusban, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9nek r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9rtelmezte. A gy\u0171jt\u00f6tt anyagok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sor\u00e1n a finn \u00e9s \u00e9szt folklorist\u00e1k \u2013 legink\u00e1bb Julius \u00e9s Kaarle Krohn \u2013 m\u00f3dszereit (\u00fan. finn m\u00f3dszer) alkalmazta. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g annyi volt h\u00e1rm\u00f3juk m\u00f3dszere k\u00f6z\u00f6tt, hogy nem csak a mot\u00edvumv\u00e1ndorl\u00e1s elm\u00e9let\u00e9vel foglalkozott Sebesty\u00e9n, n\u00e1la hangs\u00falyos szerepet kapott a hagyom\u00e1nyr\u00e9tegek elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye. Mikor az \u00e9szaki koll\u00e9g\u00e1i felismert\u00e9k, hogy nem tudnak m\u00e1r \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 folkl\u00f3rt alkalmazni, \u00faj ir\u00e1nyt \u00e1ll\u00edtottak fel, nemzetek k\u00f6z\u00f6tt is \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3nak kell lennie a gy\u0171jt\u00f6tt anyagoknak, legal\u00e1bb kivonatot kell k\u00e9sz\u00edteni a publik\u00e1ci\u00f3khoz valamelyik vil\u00e1gnyelven. <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sik m\u00f3dszertani pill\u00e9re a t\u00f6rt\u00e9neti-filol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s volt, ez\u00e1ltal tudta a n\u00e9prajzi jelens\u00e9gek id\u0151beli m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t is felt\u00e1rni. \u00cdrott forr\u00e1sokat, kr\u00f3nik\u00e1kat, k\u00f6z\u00e9pkori okleveleket haszn\u00e1lt fel annak bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy bizonyos szok\u00e1sok, hiedelmek, sz\u00f6veg- vagy zenemot\u00edvumok m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban is jelen voltak. Ezt a t\u00f6rekv\u00e9st a Reg\u0151s\u00f6k c\u00edm\u0171, a reg\u00f6l\u00e9ssel kapcsolatos elemz\u00e9seit tartalmaz\u00f3 m\u0171v\u00e9ben figyelhetj\u00fck meg; a szerz\u0151 szerint a reg\u00f6l\u00e9s ritu\u00e1lis eredet\u0171 szok\u00e1s, mely a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9vkezd\u00e9s (Sebesty\u00e9n Gyula \u00e9s D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Tekla szerint a k\u00f6z\u00e9pkorban ez kar\u00e1csonyra esett) r\u00edtusaihoz kapcsol\u00f3dott. A hozz\u00e1\u00e9rt\u0151k szerint a magyar folklorisztika egyik legjobb korai rendszerezetts\u00e9g\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1ja, amely sz\u00e1mos k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00f3 \u2013 D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Tekla, Erd\u00e9lyi Zsuzsanna, Vargyas Lajos \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra szolg\u00e1lta kiindul\u00f3pontul.[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n Nem feledkezhet\u00fcnk meg tudom\u00e1nyszervez\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l sem. A Magyar N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1gban \u00e9s egy\u00e9b tudom\u00e1nyos test\u00fcletekben bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe r\u00e9v\u00e9n hozz\u00e1j\u00e1rult a n\u00e9prajzkutat\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tter\u00e9nek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, a publik\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gek b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a kutat\u00f3i ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1hoz. A 70. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n Madarassy L\u00e1szl\u00f3 az al\u00e1bbi szavakkal k\u00f6sz\u00f6ntette Sebesty\u00e9n Gyul\u00e1t:<\/p>\n\n\n\n \u201eMikor a Magyar N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g 1889-ben megalakult, egy tan\u00e1rjel\u00f6lt k\u00e9rte a tagok sor\u00e1ba val\u00f3 f\u00f6lv\u00e9tel\u00e9t. Ez a tan\u00e1rjel\u00f6lt m\u00e1r akkor olyan tanulm\u00e1nyokkal foglalkozott, melyek k\u00e9pess\u00e9 tett\u00e9k arra, hogy k\u00e9s\u0151bb a magyar n\u00e9phagyom\u00e1nyok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s tudom\u00e1nyos f\u00f6ldolgoz\u00e1s\u00e1nak \u00fcgy\u00e9t kez\u00e9be vegye. A sors egy\u00fattal \u0151t jel\u00f6lte ki, hogy a T\u00e1rsas\u00e1gnak \u00e9s foly\u00f3irat\u00e1nak, az \u00bbEthnographi\u00e1nak\u00ab egy negyedsz\u00e1zadon \u00e1t, 1896\u20131920 k\u00f6z\u00f6tt ir\u00e1nyt szabjon.\u201d <\/em>(Madarassy, 1934, pp. 2\u20134).<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Az Ethnographia foly\u00f3irat irodalmi rovat\u00e1t haszn\u00e1lta ezut\u00e1n arra, hogy a hi\u00e1nyz\u00f3 n\u00e9prajzi k\u00f6nyvekb\u0151l legal\u00e1bb itt jelenjenek meg r\u00f6videbb form\u00e1tum\u00fa \u00edr\u00e1sok, valamint az \u00fajs\u00e1gban \u2013 r\u00e1d\u00f6bbenve, hogy sokkal t\u00f6bb helysz\u00edni gy\u0171jt\u0151munk\u00e1ra, \u00e9s nem utols\u00f3sorban gy\u0171jt\u0151kre van sz\u00fcks\u00e9g \u2013 hirdetve keresett \u00f6nk\u00e9nteseket ezekre a feladatokra. M\u00e1r ir\u00e1nyt\u0171t is tudtak adni a lelkes \u00f6nk\u00e9nteseknek, mert szint\u00e9n a foly\u00f3iratban adt\u00e1k k\u00f6zre a T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3t, mely h\u00e1rom szakaszb\u00f3l \u00e1llt: \u201eTudnival\u00f3k<\/em>\u201d, \u201eA gy\u0171jt\u00e9s m\u00f3dja<\/em>\u201d, valamint \u201eA gy\u0171jt\u0151k k\u00e9rd\u0151\u00edve<\/em>\u201d.[6]<\/a> A n\u00e9h\u00e1nysz\u00e1z egyetemeken, iskol\u00e1kban kiosztott p\u00e9ld\u00e1nyon t\u00fal 11 ezret siker\u00fclt eladniuk ebb\u0151l a lapsz\u00e1mb\u00f3l, ami bizony\u00edtja, mekkora \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00f6vezte a projektet. A k\u00e9rd\u0151\u00edvek haszn\u00e1lat\u00e1val \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3v\u00e1, k\u00f6nnyebben \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak a kutat\u00e1sok, felgyors\u00edtott\u00e1k vele a betan\u00edt\u00e1si folyamatot is.<\/p>\n\n\n\n A magyar kultur\u00e1lis eml\u00e9kezetben Sebesty\u00e9n Gyula alakja sz\u00e1mos form\u00e1ban tov\u00e1bb \u00e9l. A Balatonszepezd \u00e9s R\u00e9vf\u00fcl\u00f6p k\u00f6z\u00f6tt emelt Pog\u00e1nyk\u0151 obeliszk nemcsak a rov\u00e1s\u00edr\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, hanem kultur\u00e1lis identit\u00e1sfelfog\u00e1s\u00e1nak is eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt. K\u00f6vesk\u00e1l reform\u00e1tus temet\u0151j\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 s\u00edreml\u00e9ke a helyi eml\u00e9kezet r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, nem olyan r\u00e9gen a faragott, egyszer\u0171 eml\u00e9km\u0171vet egy nyitott k\u00f6nyvet form\u00e1z\u00f3 m\u00e1rv\u00e1ny s\u00edreml\u00e9k v\u00e1ltotta fel. Az \u00e1ltalam \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott K\u00f6vesk\u00e1li Helyt\u00f6rt\u00e9neti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban is megeml\u00e9kez\u00fcnk Sebesty\u00e9nr\u0151l, valamint viszontl\u00e1thatjuk portr\u00e9j\u00e1t a Sebesty\u00e9n Gyula Eml\u00e9k\u00e9rmen, melyet n\u00e9prajzi gy\u0171jt\u00e9ssel kiemelked\u0151en foglalkoz\u00f3 szem\u00e9lyek kaphatnak meg.<\/p>\n\n\n\n \u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9nt meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy Sebesty\u00e9n tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga a magyar n\u00e9prajz fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Kutat\u00e1sai egyszerre illeszkedtek a korabeli eur\u00f3pai tudom\u00e1nyos t\u00f6rekv\u00e9sekbe \u00e9s j\u00e1rultak hozz\u00e1 olyan saj\u00e1t magyar n\u00e9prajzi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1hoz, amelyek k\u00e9s\u0151bb a tudom\u00e1ny\u00e1g identit\u00e1s\u00e1t is form\u00e1lt\u00e1k. A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet, a n\u00e9phit, a n\u00e9pszok\u00e1sok \u00e9s a t\u00e1rgyi kult\u00fara vizsg\u00e1lat\u00e1ban egyszerre volt filol\u00f3gus, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 kutat\u00f3 \u00e9s a modern terepmunka korai gyakorl\u00f3ja. M\u00f3dszertani \u00faj\u00edt\u00e1sai \u2013 az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti rekonstrukci\u00f3ra \u00e9p\u00fcl\u0151 modellalkot\u00e1s \u2013 a magyar folklorisztik\u00e1ban m\u00e1ig hat\u00f3 \u00e9rv\u00e9nnyel b\u00edrnak, \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge a XX-XXI. sz\u00e1zadi kutat\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is fontos viszony\u00edt\u00e1si pont maradt.<\/p>\n\n\n\n Z\u00e1r\u00e1sul Di\u00f3szegi Vilmost id\u00e9zz\u00fck, aki \u00f6sszeszedte Sebesty\u00e9n Gyula folklorista \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t:<\/p>\n\n\n\n \u201eN\u00e9prajzi gy\u0171jt\u00e9s, m\u00e9gpedig nemcsak tollal vagy ceruz\u00e1val, hanem leg\u00fajabb g\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel; korszer\u0171 k\u00e9rd\u0151\u00edvek k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, az alaposabb, az apr\u00f3 r\u00e9szletekre \u00e9s finoms\u00e1gokra is figyel\u0151 gy\u0171jt\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re; a n\u00e9pi kult\u00fara felm\u00e9r\u00e9s\u00e9nek az eg\u00e9sz magyar etnikumra val\u00f3 kiterjeszthet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l gy\u0171jt\u0151h\u00e1l\u00f3zat szervez\u00e9se, a gy\u0171jt\u0151k rendszeres foglalkoztat\u00e1sa, szakmai k\u00e9pz\u00e9se; az \u00e9l\u0151 jelens\u00e9gek r\u00f6gz\u00edt\u00e9se mellett t\u00f6rt\u00e9neti adatok felt\u00e1r\u00e1sa, rendszerez\u00e9se \u00e9s k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele; a tervszer\u0171en gy\u0171jt\u00f6tt s gy\u0171jtetett anyag rendszeres feldolgoz\u00e1sa; a n\u00e9prajzi le\u00edr\u00e1sok mellett elemz\u0151 vizsg\u00e1latok, \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 kutat\u00e1sok v\u00e9gz\u00e9se, r\u00e9szint a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g n\u00e9pi m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek a felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, r\u00e9szint a magyars\u00e1got mostani lak\u00f3hely\u00e9n \u00e9rt kultur\u00e1lis hat\u00e1sok, m\u00e1s sz\u00f3val interetnikus kapcsolatok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l; a magyar n\u00e9pi kult\u00far\u00e1nak t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z k\u00f6tetben val\u00f3 idegennyelv\u0171 publik\u00e1l\u00e1sa stb., stb., stb.<\/em> Mindez nem \u00fagy hangzik, mint egy sz\u00e1zad eleji n\u00e9prajztud\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1ga, hanem n\u00e9prajztudom\u00e1nyunk k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekre sz\u00f3l\u00f3 program-ad\u00e1sa. Vajon enn\u00e9l t\u00f6bb jelenti a tudom\u00e1nyos \u00e9letm\u0171 maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1t?\u201d<\/em> (Di\u00f3szegi, 1964, pp. 384\u2013401).<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n [1]<\/a> Az \u00c1lland\u00f3 N\u00e9prajzi Bizotts\u00e1g \u00e9s Magyar N\u00e9ptudom\u00e1nyi Int\u00e9zetnek c\u00edmzett s\u00fcrget\u0151 ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ban r\u00e9szletesen taglalja a kezdeteket, b\u00e1r er\u0151s s\u00e9rtetts\u00e9g is ki\u00e9rezhet\u0151 az ind\u00edtv\u00e1nyb\u00f3l<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> \u201eUjabb gy\u00fcjt\u00e9seink anyag\u00e1t vizsg\u00e1lva, nem igen tudunk szabadulni att\u00f3l a lehangol\u00f3 \u00e9rz\u00e9st\u0151l, hogy n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9s\u00fcnknek kor\u00e1bban oly gazdag ere kezd kimer\u00fclni, \u00e9rt\u00e9kesebb darabok csak ritk\u00e1n ker\u00fclnek napf\u00e9nyre. Sebesty\u00e9n gy\u00fcjtem\u00e9nye \u00f6rvendetes kiv\u00e9tel. Eg\u00e9sz\u00e9ben is fel\u00fcl \u00e1ll az \u00e1tlagon, egyes dalai pedig m\u00e9lt\u00e1n helyezhet\u0151k egy sorba a r\u00e9gi gy\u00fcjtem\u00e9nyek leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabjaival. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet \u00e9rdemelnek a ballad\u00e1k \u00e9s rokonnem\u00fcek.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> ,,A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak cz\u00e9lja, hogy a n\u00e9p szellemi \u00e9let\u00e9nek k\u00f6lt\u0151i oldal\u00e1t a maga val\u00f3j\u00e1ban h\u00edven felt\u00fcntesse. E v\u00e9gre azt\u00e1n nem el\u00e9g, hogy a puszta adatokat hat\u00e1rra halmozzuk, hanem azt is tudnunk kell, hogy mi benn\u00f6k az eredeti, mi a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s, s az eredetiben mi a jellemzetesen faji [ma \u00fagy mondan\u00e1k: nemzeti], mi az \u00e1ltal\u00e1nos, illet\u0151leg az idegennel l\u00e9nyegileg azon egyszer\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyn\u00e9l fogva egyez\u0151, hogy egym\u00e1shoz hasonl\u00f3 viszonyok, k\u00f6z\u00f6s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek az egyszer\u0171 n\u00e9p szellemi \u00e9let\u00e9ben meglep\u0151en hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyeket sz\u00fclnek.” Forr\u00e1s: Sebesty\u00e9n Gyula: \u201eP\u00e1rhuzamos id\u00e9zetek<\/em>\u201d, Ethnographia<\/em>, I. k\u00f6tet (1890), 104.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> T\u00f3th Szil\u00e1rd (1996). Rov\u00e1s\u00edr\u00e1s \u00e9s latin bet\u0171s \u00edr\u00e1s a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9sben. In: A magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9s \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g: A IV. Nemzetk\u00f6zi Hungarol\u00f3giai Kongresszus el\u0151ad\u00e1sai: R\u00f3ma – N\u00e1poly, 1996. szeptember 9-14. II. k\u00f6tet 3. r\u00e9sz<\/em>, pp. 1171\u20131180.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Di\u00f3szegi, 1964, 384\u2013401.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Forr\u00e1s: Sebesty\u00e9n Gyula. (1912). A magyar n\u00e9phagyom\u00e1ny eml\u00e9keinek orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ethnographia<\/em>, 23, pp. 193\u2013213.<\/p>\n\n\n\n Forr\u00e1s<\/p>\n\n\n\n Di\u00f3szegi Vilmos. (1972). Sebesty\u00e9n Gyula.<\/em> A m\u00falt magyar tud\u00f3sai sorozat. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Di\u00f3szegi Vilmos. (1964). Sebesty\u00e9n Gyula jelent\u0151s\u00e9ge a n\u00e9prajztudom\u00e1nyban. Ethnographia<\/em>, 75, pp. 384\u2013401.<\/p>\n\n\n\n Madarassy L\u00e1szl\u00f3. (1934). Sebesty\u00e9n Gyula sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 70. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Ethnographia<\/em>, XLV(1\u20132), pp. 1\u20133.<\/p>\n\n\n\n Mikos \u00c9va. (2017). Gyula a v\u00e9rzivatarban. Konstrukci\u00f3 \u00e9s rekonstrukci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja Sebesty\u00e9n Gyula p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9ben. In: Aranyh\u00edd.<\/em> Kriza J\u00e1nos N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g; BBTE Magyar N\u00e9prajz \u00e9s Antropol\u00f3gia Int\u00e9zet; Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fclet, Kolozsv\u00e1r, pp. 535-548.<\/p>\n\n\n\n Schelken P\u00e1lma (1964). Eml\u00e9kez\u00e9s Sebesty\u00e9n Gyul\u00e1ra. Muzsika<\/em>, 7(3), pp. 1\u20132.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n Gyula. (1920). \u00c1lland\u00f3 n\u00e9prajzi bizotts\u00e1g \u00e9s Magyar N\u00e9ptudom\u00e1nyi Int\u00e9zet<\/em>. [s.n.], Budapest.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n Gyula. (1912). A magyar n\u00e9phagyom\u00e1ny eml\u00e9keinek orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ethnographia<\/em>, 23, pp. 193\u2013213.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n Gyula (szerk.) (1906). Dun\u00e1nt\u00fali gy\u0171jt\u00e9s. Magyar N\u00e9pk\u00f6lt\u00e9si Gy\u0171jtem\u00e9ny VIII. k\u00f6tet.<\/em> Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n Gyula. (1890). P\u00e1rhuzamos id\u00e9zetek. Ethnographia<\/em>, 1, p. 104.<\/p>\n\n\n\n Sebesty\u00e9n Gyula. (1902). Magyar n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9si gy\u0171jtem\u00e9ny. \u00daj folyam. V.<\/em> Gy\u0171jt\u00f6tte Sebesty\u00e9n Gyula. Athenaeum, Budapest. XVI, 505 l., XIX t.<\/p>\n\n\n\n T\u00f3th Szil\u00e1rd. (1996). Rov\u00e1s\u00edr\u00e1s \u00e9s latin bet\u0171s \u00edr\u00e1s a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9sben. In: A magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9s \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g: A IV. Nemzetk\u00f6zi Hungarol\u00f3giai Kongresszus el\u0151ad\u00e1sai: R\u00f3ma – N\u00e1poly, 1996. szeptember 9-14. II. k\u00f6tet 3. r\u00e9sz<\/em>, pp. 1171\u20131180.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" J\u00f3zsef Andrea A bevezet\u00e9s a folklorisztik\u00e1ba t\u00e1rgy szemin\u00e1riumi dolgozat\u00e1hoz a v\u00e1laszthat\u00f3 t\u00e9m\u00e1kb\u00f3l, illetve h\u00edres etnogr\u00e1fusokb\u00f3l, folklorist\u00e1kb\u00f3l, gy\u0171jt\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 list\u00e1b\u00f3l szemezgetve nem ragaszkodhattam m\u00e1shoz, mint Sebesty\u00e9n Gyul\u00e1hoz, hiszen sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje, csal\u00e1dja k\u00f6t\u0151dik hozz\u00e1m, illetve n\u00e9lk\u00fcle nem alakulhatott volna meg \u2013 saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt is v\u00e1lasztottam a dolgozat c\u00edm\u00e9ben az (\u00f6n)teremt\u0151 jelz\u0151t \u2013 1916-ban a Nemzeti M\u00fazeumban a … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[12,11],"class_list":["post-101","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-https-koveskalihelytortenet-hu-category-cikkek","tag-folklor","tag-sebestyen-gyula"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=101"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":107,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101\/revisions\/107"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=101"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=101"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=101"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/neprajz-lex-4-435a.jpg\")
\n
![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/122351606_2730679903864416_3617407991841934441_n.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/401pxBalatonszepezdipoganyko-686x1024.jpg\"){kind=spacer}
\n
![\"\"](\"https:\/\/koveskalihelytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/20251025_104931-1024x768.jpg\")
\n\n\n\n